Senki sem vonja
kétségbe, hogy a második világháborús
buntettek elkövetoit elévülhetetlenül
felelosségre kell vonni. Ez
azonban az ido múlásával egyre nehezebb.
Noha máig is élnek
büntetlenül és száma talán több
ezer is lehet, azoknak, akik részt
vettek az un. végleges megoldásban, vagyis a
több millió zsidó
elpusztításában, mégis a számonkérés,
a felelosségre vonás
lehetosége egyre csökken. A gyanúsítottak
ma már idos korúak, de a
lehetséges tanúk (pl. a túlélok,
a szemtanúk, vagy akár a társtettesek)
é
letkora is igen magas, a hiteles tanúk elérése
is nehéz, különös
tekintettel arra, hogy a szóban forgó háborús
buntetteket már sok-sok
é
vvel ezelott és gyakran elérhetetlenül távoli,
sot jól álcázott helyeken
követték el. Akadályt jelent továbbá az
is, hogy számos
posztkommunista társadalom nem ért egyet a helyi
náci kollaboránsok
elítélésével, és elofordul
az is, hogy a bunösöknek menedéket adó
országok sem hajlandók a felelosségre
vonásra.
Ezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével
a Simon
Wiesenthal Központ 2002 júliusában - az Arieh Rubin úr által
Miami-
ban alapított Targum Slisi Alapítvánnyal közösen
- elhatározta, hogy
elindítja az un. Utolsó Esély Akciót a náci
háborús bunösök
felkutatása és felelosségre vonása érdekében.
Az akció ötletadója és
koordinálója dr. Efraim Zuroff, az izraeli Wiesenthal Központ
igazgatója,
aki kompenzációt ajánl fel mindazoknak, akik bizonyítékkal, és/vagy
megfelelo információval szolgálnak a holokausztért
felelos háborús
bunösök felelosségre vonásához, perbefogásához és
elítéléséhez.
A Wiesenthal Központ elsoként a Balti államokban indította
el
az Utolsó Esély Akciót. Miért éppen ott?
Számos oka van annak, hogy a Wiesenthal Központ
a Baltikum
országait, vagyis Litvániát, Lettországot és Észtországot
választotta ki
elsonek. Ezek közül a legfontosabbak:
1. Ezekben az országokban a legmagasabb volt a holokauszt
á
ldozatok száma. A helyi zsidó lakosságot
csaknem teljesen
megsemmisítették, és más országokból,
vagyis Németországból,
Ausztriából, Csehszlovákiából,
Magyarországról és Franciaországból
a
deportált zsidók ezreit gyilkolták meg
a Balti államokban.
2. A helyi kollaboránsok rendkívül magas
számban vettek részt
a helyi zsidó közösségek és
a más országokból odahurcolt zsidók
lemészárlásában.
3. A Balti országokból rendori különítményeket
küldtek és
vetettek be más országokban is, így
pl. Fehérorosz országban és
Lengyelországban, ahol azok részt vettek a
zsidók elleni
tömeggyilkosságokban.
4. Miután a szovjetek 1944-ben megszállták
a Baltikumot, több
náci háborús bunöst a szovjet hatóságok
elítéltek. Ok maguk is
személyesen tanúsíthatják, hogy
szemtanúi voltak a holokauszt idején
az említett bunök elkövetésének.
5. Függetlenségük elnyerése, vagyis
1991 óta a Balti országok
egyikében sem állítottak bíróság
elé egyetlen helyi háborús bunöst
sem, következésképp a bunösök
elleni eljárás nagy jelentoséggel bírna
mindhárom balti országban.
6. A NATO és EU-tagság elnyerésével
nagy figyelem kíséri
mindhárom balti ország álláspontját
ezekben a fontos kérdésekben.
A Wiesenthal Központ 2002. júliusában
kezdte el az Utolsó Esély
Akciót a három balti országban, a Vilniuszban,
Tallinban és Rigában
tartott sajtóértekezletekkel, amelyeken bejelentették,
hogy tízezer
dollár értékben kompenzálni kívánják
azt, aki megfelelo információt
nyújt egy náci háborús bunös
elleni jogi eljáráshoz és
megbüntetéséhez.
EREDMÉNYEK:
Az eddig eltelt két évben a Wiesenthal Központnak
260 nevet juttattak
el feltételezett náci bunösökrol.
Ezek száma országonként a
következo:
Litvánia 198 név
Lettország 43 név
É
sztország 6 név
Ukrajna 13 név
A Központ minden egyes névnek és a hozzájuk
csatolt információnak a
hitelességét megvizsgálta. Ezt követoen
a Központ összesen 72
gyanúsított nevét adta át a helyi
hatóságoknak azzal, hogy vessék alá
azokat további vizsgálatoknak. A fennmaradó nevek
országonként a
következoképpen oszlanak meg:
Litvánia 46 név
Lettország 13 név
Ukrajna 13 név
Az Utolsó Esély Akció következményeként
eddig összesen 18 esetben
folytattak le több mint három tucat gyanúsítottal
szemben a litván és a
lett hatóságok gyilkosság vádjában
vizsgálatokat. Ezen túlmenoen az
Egyesült Államokban, Kanadában, továbbá Svédországban
is elozetes
vizsgálatokat folytattak, tekintettel arra, hogy néhány
gyanúsítottnak
ezekbe az országokba sikerült elmenekülniük.
Az Utolsó Esély Akció kiterjesztése:
A Balti államokban elért eredmények
után a Wiesenthal Központ tavaly
nyáron úgy döntött, hogy további
európai országokra is kiterjeszti
akcióját. 2003 oszén ezért
Lengyelországban, Romániában és
Ausztriában is elindítottuk az Utolsó Esély
Akciót. Miért éppen ezeket
az országokat választottuk ki?
Lengyelország
Ez volt az az ország ahol hat náci haláltáborban
a németek és
kollaboránsaik meggyilkolták az európai
zsidóság többségét. Ezenfelül
nem zsidó lengyelek millióit üldözték és
megölték Lengyelország náci
megszállása alatt. Noha Lengyelország
súlyos veszteségeket
szenvedett a második világháborúban,
a lengyelek közül többen is
akadtak, akik a nácikat segítették a
végleges megoldás
kivitelezésében. Ezért egyértelmu
volt a Wiesenthal Központ számára,
hogy Lengyelországban megindítja akcióját
a náci bunök elkövetoinek
felelosségre vonása érdekében.
Ezzel összefüggésben meg kell említeni a Leon Kieres
professzor
vezetése alatt álló Nemzeti Emlékezet Központ
eredményes munkáját,
amellyel igen nagymértékben elosegítette a náci
háborús bunösök
felkutatását. A többi posztkommunista országgal összehasonlítva
az o
mérlegük különösen pozitív. A lengyel intézet
eredményes munkáját
bizonyítja az is, hogy 2001-ben például Henryk Mania-t
olyan bunök
elkövetéséért ítélték el, amelyet
Chelmno haláltáborban követtet el,
vagy említhetjük többek között a dzsedvabnei ügyben,
vagyis a helyi
zsidó lakosság lemészárlásával kapcsolatban
folytatott vizsgálatokat is,
amelyek mind annak a jelét mutatják, hogy Varsó kész
a háborús
bunösök leleplezésében részt venni.
A Wiesenthal Központ a továbbiakban is együtt kíván
dolgozni a
lengyel intézettel, azért, hogy a náci bunösök
ellen eljárást indítsanak.
Románia
A második világháború idején
Románia a náci Németország csatlós
á
llama volt, aktívan közremuködött a
végleges megoldás
végrehajtásában Romániában,
a megszállt területeken és Ukrajnában
is. A román kormány, élén Ion
Antonescu marsall vezeto szerepet
játszott a romániai és az ukrajnai zsidók
tízerével történo tömeges
lemészárlásában.
A románoknak a holokausztban való aktív
részvétele ellenére, Románia
második világháborús múltjával
való szembenézése a következo
akadályokba ütközött:
1. A kommunizmus bukása után Romániában
egyetlen náci
bunös ügyét sem vizsgálták
ki.
2. Az ilyen ügyek kivizsgálásának
nem voltak meg a személyi
feltételei.
3. A súlyos háborús bunöket elköveto
Antonescu marsallt,
Románia második világháború alatti
fasiszta vezérét dícséro
megemlékezések egész sorát tartották.
4. A vezeto román politikusok, köztük Ion
Iliescu Elnök is
számos nyilatkozatukban nemrég kisebbíteni
kívánták a románok által
a holokauszt idején elkövetett bunöket.
Mindennek ismeretében a Wiesenthal Központ álláspontja
az, hogy
az Utolsó Esély Akció eredményes
lesz Romániában a náci háborús
bunösök felkutatása céljából és
nem utolsósorban azért is, hogy a
román közvéleménnyel érzékeltessék
a románok által elkövetett
háborús buntettek súlyosságát.
Ausztria
Noha Ausztria az elmúlt 20 évben jelentos
lépéseket tett a saját,
második világháborús múltjával
való szembenézés terén, mégis
a náci
háborús bunösök utáni kutatások és
a felelosségre vonás kérdésében
jelentos lemaradás volt tapasztalható. Az elmúlt
25 évben ugyanis
egyetlen osztrákot sem ítéltek el háborús
buntettek elkövetéséért,
annak ellenére, hogy számos olyan osztrák él
ma is, akik aktívan részt
vettek a végleges megoldás kivitelezésében.
Az osztrákok mulasztását megerosítette
a Wiesenthal Központ nemrég
lefolytatott kutatása, amely bebizonyította,
hogy 1939-1944 között sok
osztrák szolgált a foleg zsidók elleni
tömeggyilkosságokat elköveto
német fegyveres egységekben. (A szóbanforgó kutatást
a német
munkaügyi minisztériummal közösen végezte
el dr. Stefan Klemp, a
Wiesenthal Központ kutatója, mégpedig
annak a programnak a
részeként, amely a Bundestag által 1998
januárjában jóváhagyott
törvény értelmében semmissé nyilvánítja
a rokkant nyugdíjazást
azoknál a személyeknél, akik vétettek
az emberiességi normák ellen.)
A Wiesenthal Központ reméli, hogy az Ausztriában
meghirdetett Utolsó
Esély Akció elosegíti az ausztriai holokauszt
elkövetoinek felkutatását
é
s felelosségre vonását, egyben felvilágosítja
az osztrák közvéleményt
számos osztrák szerepérol a végleges
megoldás végrehajtásában.
Az akció kivitelezése és az elso eredmények:
Az akciót minden országban sajtótájékoztatóval
kezdtük a helyi zsidó
szervezetek vezetoinek részvételével:
Varsóban (2003 szeptember 10-
é
n), Bukarestben (2003 szeptember 12-én) és
Bécsben (2003
szeptember 15-én) indítottuk el az akciót.
Ausztriában 2003
decemberétol, Romániában 2004 januárjától és
Lengyelországban
2004 júniusától speciális információs
telefonvonalat vezettünk be,
amelyeken keresztül információt lehet átadni.
A reklámkampány
Ausztriában és Romániában már
egy ideje elkezdodött,
Lengyelországban pedig 2004 júliusában
indul.
Eddig országonként a következo 26 gyanúsított
nevét kaptuk meg:
Románia 11 név
Lengyelország 10 név
Ausztria 5 név
Az Utolsó Esély Akció kiterjesztése:
Az akciót június 30-án indítottuk
el Horvátországban, július 13-án
Magyarországon, Argentinában augusztusban,
Németországban
szeptember 21-én, és Ukrajnában pedig
november végén, december
elején kezdjük az akciót el.
Kilenc gyanúsított nevét: négyet
Németországból, hármat
Magyarországról és kettot Horvátországból
még az akció hivatalos
megindítása elott kaptuk meg.
Konklúzió:
Az elmúlt három évben (2001-2004 között)
több mint két tucat náci
háborús bunöst ítéltek el
a világ hat országában. 2002-ben az
Egyesült
Á
llamok egyedül tíz új vádat emelt
a holokauszt elkövetoi ellen. Ez a
statisztika is azt bizonyítja, hogy még manapság
is lehetséges a
náci háborús bunösök elleni
igazságszolgáltatás. Az ido azonban
nagy
sebességgel halad, amely lényegében
az elsodleges oka az Utolsó
Esély Akció kiemelkedo fontosságának.
|