az
Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának
2006. október 17-én, kedden, 10 óra 09 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék |
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
A legfőbb ügyész helyettesének 5417/2006/11.
számú iratbetekintési kérelme *
Dr. Dávid Tamás kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
--------------------------------------------------------------------------------
Napirendi javaslat
A legfőbb ügyész helyettesének 5417/2006/11.
számú iratbetekintési kérelme
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Simicskó István (Fidesz),
a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Demeter Ervin (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Juhász Ferenc (MSZP) dr. Vadai Ágnesnek
(MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Tóth Károlynak (MSZP)
Dr. Kövér László (Fidesz) Demeter Ervinnek (Fidesz)
Dr. Boross Péter (MDF) dr. Simicskó Istvánnak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Földváry Gábor, a bizottság titkára
Matern Richárdné, a bizottság munkatársa
Meghívottak részéről
Dr. Dávid Tamás ügyész (Legfőbb Ügyészség)
Dr. Fekete István ügyész (Legfőbb Ügyészség)
--------------------------------------------------------------------------------
(Az ülés kezdetének időpontja: 10
óra 09 perc.)
A legfőbb ügyész helyettesének 5417/2006/11.
számú iratbetekintési kérelme
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz), a bizottság
elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Rátérünk
a 2. napirendi pont megtárgyalására, amely a legfőbb ügyész
helyettesének 5417/2006/11. számú iratbetekintési kérelme.
A nyílt előterjesztést a bizottság tagjai megkapták, mindenki
betekintést nyerhetett ennek tartalmába.
Az előterjesztők nevében jelen van
dr. Dávid Tamás legfőbb ügyészségi ügyész és dr. Fekete István
legfőbb ügyészségi ügyész. Köszöntöm önöket. Kérdezem az
előterjesztőt, hogy kívánja-e szóban indokolni az írásban
megküldött anyagot. (Jelzésre:) Öné a szó.
Dr. Fekete István kiegészítése
DR. FEKETE ISTVÁN (Legfőbb Ügyészség):
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden a kérésünket
azzal szeretném indokolni, hogy a Simon Wiesenthal Központ
kereste meg a Legfőbb Ügyészséget, és ügyészi intézkedést
kért. Beadványa szerint Képíró Sándor személyében egy háborús
bűnös nyomára akadtak, aki jelenleg Budapesten él. Képíró
Sándor 1942-ben részese volt az újvidéki atrocitásoknak,
azért a VKF hadbírósága tíz év szabadságvesztésre ítélte.
A Wiesenthal Központ elsődleges kérése az volt, hogy ezt
a büntetést hajtsák rajta végre. Erre nincs lehetőség. Ugyanakkor
az eddigi kutatásaink során megállapítottuk, hogy ő szerepel
a háborús bűnösök listáján, egy magyar listán 1945 novemberétől
és 1947-től Jugoszláviában is. (Dr. Molnár Zsolt megérkezik
az ülésre.) A lista miatt nekünk mindenképpen foglalkozni
kell az ő ügyével, és ahhoz, hogy a megfelelő ügyészi intézkedést
megtehessük, szükség van arra, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltárában bizonyos iratokba betekinthessünk.
Ismereteink szerint a szovjet hadifogságból visszatértek vallomásai azok, amelyekre nekünk szükségünk
lehet, amelyek az ő 1942-es tevékenységét jelzik, illetőleg
1967-ben a Belügyminisztérium készített egy összesítést az
újvidéki eseményekben részes személyek ellen lefolytatott
eljárásról - ez 310-320 embert jelent.
Tekintettel arra, hogy a Wiesenthal
Központ állítása szerint a népbíróság őt Magyarországon távollétében
elítélte, ezért mindenképpen tisztáznunk kell, hogy ilyen
elítélésre sor került-e. Ha nem, akkor viszont büntetőeljárást
kell ellene lefolytatni. Ehhez viszont ezeknek az iratoknak
az ismerete szükséges. Ezért kérem, hogy a tisztelt bizottság
az előterjesztésnek megfelelően ezt a felhatalmazást részemre
adja meg, és ebben a körben szeretnénk az iratokba betekinteni.
Köszönöm szépen.
Kérdések, válaszok
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, észrevétel
az elhangzottakhoz. (Nem érkezik jelzés.) Úgy tűnik, hogy
nincsen.
Nekem egyetlen egy kérdésem lenne:
hogyan lehet az, hogy valaki háborús bűnös, rajta van mindenféle
listákon, és '42-ben elkövetett cselekményre vonatkozóan
- itt már Rákos-rendszertől kezdve mindent megéltünk - ez
a problémakör soha nem merült fel ez idáig. Több mint hatvan
éve történtek ezek a dolgok, hogy lehet az, hogy ilyen sokáig
ez fel sem tűnt senkinek, és hogy most, hatvan év elteltével
jut eszébe a Simon Wiesenthal Központnak ez az egész ügy?
DR. FEKETE ISTVÁN (Legfőbb Ügyészség):
Ismereteink szerint 1945-ben Képíró Sándor elhagyta az országot,
négy évig Ausztriában, majd hatvan éven keresztül Argentínában
élt, 1996-ban települt haza. Ahogy említettem, a Belügyminisztérium
szerint, akik az újvidéki eseményekben részt vettek - honvédek,
csendőrök -, azok ellen kivétel nélkül büntetőeljárást folytattak,
háborús bűntett miatt őket elítélték. Aki ebből kimaradt,
mint például Képíró Sándor, az, úgy tűnik, évtizedekig nem
került az igazságszolgáltatás látókörébe. Most a Wiesenthal
Központ derítette őt fel.
A megfelelő jogi megoldást meg kell
találni, mert a '43-as ítélet nem hajtható rajta végre, a
büntethetősége elévült. Abban az esetben, ha népbíróság elítélte,
akkor perújítási eljárást kell lefolytatni, ha pedig senki
nem ítélte el, akkor egy új büntetőeljárást kell indítani
ellene. Kilencvenkét éves.
ELNÖK: Van kérdés? (Jelzésre:) Demeter
képviselő úr, öné a szó.
DEMETER ERVIN (Fidesz): Ha jól értem,
az nem kérdés, hogy egy háborús bűnösről van szó, csupán
az a kérdés, hogy az igazságszolgáltatás előtt állt-e már
vagy sem, magyarul elítélték vagy sem, hiszen ezen függ az
önök eljárása. Ha ezért már elítélték, akkor értelemszerűen
nem, és ha nem ítélték el, akkor pedig most el kell indítani
az eljárást. Jól értettem ezt?
DR. FEKETE ISTVÁN (Legfőbb Ügyészség):
Igen, mert dokumentumok nem állnak rendelkezésre, és abban
az esetben, ha elítélték, akkor teljesen más jogi lépést
kell tennünk. Viszont, ha nem ítélték el, akkor tekintettel
arra, hogy ezek nemzetközileg is megalapozott listák - a
magyar lista alapját a szövetséges ellenőrző bizottság listája
képezi, amelyen szintén szerepel, de ő szerepel a jugoszlávok
háborús bűnösöket felsoroló listáján is -, mindenképpen eljárást
kell ellene indítani. De előtte tisztáznunk kell, hogy nem
folyt ellene eljárás.
ELNÖK: Ha jól értem, akkor feltételezett
háborús bűncselekményekről van szó a délvidéki bevonulás
kapcsán, tehát nem zsidó magyar állampolgárok ellen elkövetett
bűncselekményekről van szó, hanem a délvidéki lakossággal,
gondolom, szerb lakossággal szemben elkövetett cselekményekről
van szó. A kérdés arra vonatkozik, hogy jugoszláv részről
is ennyire készségesek-e. Tehát amikor mondjuk 40 ezer magyart
irtottak ott ki, gondolom, ilyen típusú viszontlépésekre
sor került.
DR. FEKETE ISTVÁN (Legfőbb Ügyészség):
Maga a cselekmény, amellyel őt annak idején a VKF hadbírósága
elé állították, az valóban az volt, hogy az újvidéki vérengzések,
atrocitások során - különféle néven szerepel ez a szakirodalomban
- közel 3300 embert gyilkoltak meg, ezek között szerbek,
magyarul tudó szerbek, zsidók voltak, száznegyvenegynéhány
gyermekkorú és olyan háromszáz nő. Ez kifejezetten egy megtorlás
volt, arra föl, hogy amikor visszacsatolták ezt a területet,
akkor a jugoszláv partizánok fegyveres harccal akarták ezt
felszabadítani - a VKF hadbírósága is ezeknek a személyeknek
az ügyében ítélkezett. Tehát amikor tudomást szereztek arról,
hogy '42 januárjában nagyarányú fegyveres ellenállás várható,
ezt megelőzendő vonultak le Makóról, Tolnából csendőrök és
honvédségi alakultok, és erre a cselekményre sajnálatos módon
sor került. És valóban, 1945-öt követően a jugoszlávok ezt
megtorolták. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) Egyrészt
úgy, hogy az ottani magyar lakossággal szembeni hasonló cselekményeket követtek el, másrészt felelősségre vonták ezeket a katonatiszteket és csendőrtiszteket
ott, Jugoszláviában, jugoszláv hadbíróság előtt, Feketehalmy-Czeydnert,
Zöldi Mártont, Grassyt, akiket ott halálra ítéltek, és végre
is hajtották rajtuk. Pi. 1011-20c (Fekete István)Sőt, a vezérkari
főnököt, Szombathelyi Ferencet is ott ítélték halálra. Ennyit
tudunk erről az eseménysorozatról.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további
kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.)
Határozathozatal
Akkor föltenném szavazásra a kérdést,
mégpedig hogy a bizottság tagjai támogatják-e a legfőbb ügyész
helyettesének a beadványát, amely betekintési kérelemre vonatkozik,
hogy a Simon Wiesenthal Központ megkeresésére dr. Képíró
Sándor feltételezett háborús bűncselekménye ügyében elvégezzék
a Történeti Levéltárban a vizsgálatot és a nyomozást. Aki
igennel szavaz, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Úgy látom, egyhangú - ellenpróbát
nem is tartunk. A bizottság megadta ezt az engedélyt, jó
munkát kívánunk!
Azt kérdezném meg önöktől, hogy mivel
az előterjesztés maga, ami megérkezett hozzánk, nem volt
minősítve, most kívánják-e ezt minősíteni, vagy nem tartják
ezt szükségesnek.
DR. FEKETE ISTVÁN (Legfőbb Ügyészség):
A jelenlegi állás szerint nem tartjuk szükségesnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jó munkát
kívánok! Viszontlátásra! (A meghívottak távoznak az ülésteremből.
- Rövid szünet.)
(Az ülés befejezésének időpontja:
11 óra 18 perc.
A bizottság a továbbiakban zárt ülésen folytatta munkáját,
melyről külön jegyzőkönyv készült.)
Dr. Simicskó István
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Farkas Cecília
és Podmaniczki Ildikó
parlament.hu
|